10 ok, amiért érdemes ingyen játszani

Miért olyan fontos a szabad játék a gyermekek fejlődéséhez?

A gyerekeknek játszaniuk kell – naponta több órát, a lehető legönállóbban és zavartalanul, más gyerekekkel együtt, beltéren és szabadban. Aki azt hiszi, hogy a játék haszontalan időtöltés, értelmetlen gyerekcucc vagy puszta trükk, téved. A játék a legsikeresebb oktatási és fejlesztési program, a tanulás legfőbb tudományága és a világ legjobb didaktikája! Itt megtudhatja, miért van ez így.

Írta: Margit Franz, a "Ma ismét csak játszottam – és sokat tanultam!" című könyv szerzője.

1. A gyerekek játékra születnek

Az ember "Homo sapiens" és "Homo ludens", azaz bölcs és játékos ember. A játék valószínűleg az ember egyik legrégebbi kulturális technikája. Az emberek sok más emlőssel osztoznak játékösztönükben. Mivel az evolúció hozta létre ezt a viselkedést, a játékra való késztetés mélyen gyökerezik az emberekben. Egyetlen emberi gyermeket sem kell ösztönözni, motiválni vagy játékra ösztönözni. Csak játszik – bárhol, bármikor.

1. A gyerekek játékra születnek

2. A játék a gyermek alapvető szükséglete

Mint az evés, ivás, alvás, tisztálkodás, játék alapvető emberi szükséglet. Maria Montessori reformpedagógus számára a játék a gyermek munkája. Amikor a gyerekek játszanak, komolyan veszik és a játékaikra összpontosítanak. A játék a gyermek fő foglalkozása, ugyanakkor fejlődésének tükre. Az önálló játék számos módon segíti a gyermekek tanulási és fejlődési folyamatait.

2. A játék a gyermek alapvető szükséglete

3. A játék szórakoztató és élvezetes

Egyetlen gyermek sem játszik azzal a szándékkal, hogy valami értelmeset tanuljon. A gyerekek szenvedélyesen szeretnek játszani, mert élvezik. Élvezik az önrendelkezési tevékenységüket és az önhatékonyságot, amit tapasztalnak. A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és a kíváncsiság a legjobb didaktika a világon. Fáradhatatlanul próbálnak ki új dolgokat, és így értékes élettapasztalatokat szereznek. A játékos tanulás élvezetes, holisztikus tanulás, mert minden érzék részt vesz benne – még az úgynevezett ostobaság is.

3. A játék szórakoztató és élvezetes

4. A játék edzi a testet

A mozgásban gazdag játék alapvető funkciója a még fiatal test edzése. Az izmok, inak, ízületek erősödnek. A mozgásszekvenciákat kipróbálják, koordinálják és gyakorolják. Ily módon az egyre összetettebb intézkedések sikeresek. A mozgás öröme az egészséges fejlődés motorjává válik, így fejlődhet a testtudatosság, a testtudatosság, az önkontroll, a mozgásbiztonság, az állóképesség és a teljesítmény. A fizikai erő és az érzelmi részvétel kihívást jelent az egész személyiség számára. Mindez elősegíti a teljes személyiségfejlődést. A kaland- és játszóágyak szintén fontos szerepet játszhatnak ebben. Különösen azért, mert a "képzés" naponta és véletlenül történik.

4. A játék edzi a testet

5. A játék és a tanulás álompár

Ami elsőre ellentmondásnak tűnik, az egy álompár, mert a játék a lehető legjobb támogatás a gyermekek számára. Ez a gyermekkori tanulás elemi formája. A gyerekek játékon keresztül értik meg a világot. A játék- és gyermekkorkutatók feltételezik, hogy a gyermeknek legalább 15 000 órányi önálló játékot kell játszania, mire elkezdi az iskolát. Ez körülbelül napi hét óra.

5. A játék és a tanulás álompár

6. A játék enyhíti a stresszt

Amikor megfigyeljük a gyerekek játékát, újra és újra megtapasztalhatjuk, hogy játékos módon dolgozzák fel a benyomásokat. A szerepjátékokban gyönyörű, élvezetes, de szomorú, ijesztő élményeket is rendeznek. Amit a gyermek játszik, annak jelentése és jelentősége van számára. Nem annyira egy konkrét cél vagy eredmény eléréséről van szó. Sokkal fontosabb a játékfolyamat és az élmények, amelyeket önmagával és a játékban más gyerekekkel szerezhet.

6. A játék enyhíti a stresszt

7. A játék társadalmi tanulás

A vegyes életkorú és vegyes nemű játszócsoport optimális fejlődési keretet kínál a szociális tanuláshoz. Mert amikor a gyerekek együtt játszanak, fontos, hogy különböző játékötleteket valósítsanak meg. Ennek eléréséhez megállapodásokat kell kötni, szabályokban kell megállapodni, meg kell oldani a konfliktusokat és meg kell tárgyalni a lehetséges megoldásokat. Az ember saját igényeit vissza kell venni egy játékötlet és játékcsoport javára, hogy egyáltalán kialakulhasson egy közös játék. A gyerekek törekednek a társadalmi kapcsolatokra. Egy játszócsoporthoz akarnak tartozni, és ezáltal új viselkedéseket és stratégiákat akarnak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tartozzanak valahová. A játék megnyitja az utat önmagunkhoz, de az "én"-től a "te"-n át a "mi"-ig is.

7. A játék társadalmi tanulás

8. A játék elősegíti a kreativitást

A gyerekek a játékon keresztül teremtik meg saját valóságukat. Nincs olyan, hogy ne lehetne megtenni – a virágzó képzelet szinte bármit lehetővé tesz. A képzelet, a kreativitás és a játék elképzelhetetlen egymás nélkül. A gyermekjátékok cselekményei összetettek és fantáziadúsak. Újra és újra közösen építik őket. Gyakran vannak problémák a játékban, amelyeket meg kell oldani. A megoldások keresése a játék elengedhetetlen része. Ez a feltáró tanulás a világ aktív kisajátítása a saját nevében.

8. A játék elősegíti a kreativitást

9. A játék túllép a határokon

A játék nagyon fontos a barátságok, valamint a kultúrák és nyelvek közötti kapcsolatok szempontjából. A napközi a szociokulturális sokszínűség helye. A találkozások és az összetartozás kulcsa a játék. A gyerekek a játékon keresztül nőnek bele kultúrájukba, és a játékon keresztül lépnek kapcsolatba egymással, mert a játékban minden gyermek ugyanazt a nyelvet beszéli. A gyermeki nyitottság más dolgok iránt és az új dolgok iránti érdeklődés legyőzi a határokat, és lehetővé teszi új kapcsolati minták kialakulását.

9. A játék túllép a határokon

10. A játék a gyermek joga

A gyermekeknek joguk van a szabadidőhöz, a kikapcsolódáshoz és a játékhoz. Ezt a játékhoz való jogot a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 31. cikke rögzíti. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a gyermekek játékát önállóan kell gyakorolni, és a felnőtteknek kevésbé kell ellenőrizniük. A napközi otthonok feladata, hogy a gyerekek zavartalanul játszhassanak a stimuláló szobákban – beltéren és kültéren egyaránt. A játékot népszerűsítő pedagógia lehetővé teszi a lányok és fiúk számára, hogy fejlesszék játékkészségeiket, és lehetővé teszi a szülők számára, hogy részt vegyenek abban, hogy gyermekeik milyen jól fejlődnek a játékon keresztül.

Első megjelenés: Óvoda Heute 10/2017, pp. 18-19

10. A játék a gyermek joga

Ma ismét csak játszott

Heute wieder nur gespielt

Franz Margit technikailag megalapozott és egyben gyakorlatorientált kézikönyve, a "Ma ismét csak játszottunk - és sokat tanultunk!" feltárja a gyermekjáték fontosságát. Támogatja a pedagógusokat abban, hogy meggyőzően mutassák be a "pro-play pedagógia" hatalmas oktatási előnyeit a szülőknek és a nyilvánosságnak.

Vásárolja meg a könyvet

A szerzőről

Margit Franz

Franz Margit pedagógus, végzős szociálpedagógus, posztgraduális pedagógus. Napközi vezetője volt, kutatási asszisztens a Darmstadti Alkalmazott Tudományok Egyetemen és pedagógiai tanácsadó. Ma független szakemberként, a "PRAXIS KITA" szerzőjeként és kiadójaként dolgozik.

A szerző honlapja

×