10 ok a szabad játék mellett

1. A játék a gyermekek természetében rejlik

Az ember egy „Homo sapiens” és egy „Homo ludens”, vagyis egy bölcs és egy játékos lény. A játék valószínűleg az emberiség egyik legrégebbi kulturális technikája. Az ember játékösztönét sok más emlőssel is megosztja. Mivel az evolúció hozta létre ezt a viselkedést, a játék iránti vágy mélyen gyökerezik az emberben. Egyetlen gyermeket sem kell játékra ösztönözni, motiválni vagy felszólítani. Egyszerűen játszik – bárhol és bármikor.

2. A játék a gyermekek egyik alapvető szükséglete

Az étkezés, az ivás, az alvás és a testápolás mellett a játék is az ember egyik alapvető szükséglete. Maria Montessori, a reformpedagógus szerint a játék a gyermek munkája. Amikor a gyerekek játszanak, komolyan és koncentráltan foglalkoznak játékaikkal. A játék a gyermek fő tevékenysége, és egyben fejlődésének tükre is. Az önálló játék sokféle módon elősegíti a gyermekek tanulási és fejlődési folyamatait.

3. A játék örömöt és szórakozást jelent

Egyetlen gyermek sem azzal a szándékkal játszik, hogy valami hasznosat tanuljon. A gyerekek azért játszanak szenvedélyesen, mert élvezik. Örömüket lelik az önálló cselekvésben és az ezzel járó önhatékonyság élményében. A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és a kíváncsiság a világ legjobb tanítási módszere. Fáradhatatlanul próbálnak ki új dolgokat, és így szereznek értékes élettapasztalatokat. A játékos tanulás élvezetes, holisztikus tanulás, mert minden érzékszerv részt vesz benne – még az úgynevezett „badarság” is.

4. A játék edzi a testet

A mozgásintenzív játék egyik alapvető funkciója a még fiatal test edzése. Erősödnek az izmok, az inak és az ízületek. A mozgássorokat kipróbálják, összehangolják és begyakorolják. Így egyre összetettebb cselekvésekre lesznek képesek. A mozgás iránti öröm az egészséges fejlődés motorjává válik, így kialakulhat a testérzék, a testtudat, a testuralom, a mozgásbiztonság, az állóképesség és a teljesítőképesség. A fizikai erőfeszítés és az érzelmi bevonódás az egész személyiséget kihívások elé állítja. Mindez elősegíti a személyiség teljes körű fejlődését. Ebben a tekintetben a kaland- és játszóágyak is fontos szerepet játszhatnak. Különösen azért, mert az „edzés” naponta és teljesen természetesen zajlik.

5. A játék és a tanulás tökéletes páros

Ami elsőre ellentmondásnak tűnik, valójában tökéletes párosítás, hiszen a játék a gyermekek számára a legjobb fejlesztés. Ez a gyermekkori tanulás alapvető formája. A gyerekek játék közben ismerik meg a világot. A játék- és gyermekkori kutatók abból indulnak ki, hogy egy gyermeknek az iskolába lépésig legalább 15 000 órát kell önállóan játszania. Ez napi körülbelül hét órát jelent.

6. A játék csökkenti a stresszt

Ha megfigyeljük a játszó gyerekeket, újra és újra tapasztalhatjuk, hogy játék közben dolgozzák fel az élményeiket. A szerepjátékokban szép, örömteli, de szomorú és ijesztő élményeket is megelevenítenek. Amit egy gyermek eljátszik, az számára értelmet és jelentőséget hordoz. Ennek során nem annyira egy meghatározott cél vagy eredmény elérése a lényeg. Sokkal fontosabb a játék folyamata és azok a tapasztalatok, amelyeket a gyermek a játék során önmagáról és a többi gyermekről szerezhet.

7. A játék szociális tanulás

A különböző korú és nemű gyermekekből álló játékcsoport optimális fejlődési keretet biztosít a szociális tanuláshoz. Hiszen amikor a gyerekek együtt játszanak, különböző játékötleteket kell megvalósítaniuk. Ehhez meg kell állapodniuk, szabályokat kell kialakítaniuk, konfliktusokat kell rendezniük és megoldási lehetőségekről kell tárgyalniuk. A saját igényeket háttérbe kell szorítani a játékötlet és a játékcsoport érdekében, hogy egyáltalán kialakulhasson a közös játék. A gyerekek társas kötődésre vágynak. Szeretnének egy játékcsoporthoz tartozni, és ezáltal olyan új viselkedésmódokat és stratégiákat fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik számukra a közösséghez tartozást. A játék megnyitja az utat a saját én felé, de az én-től a te-n át a mi-ig is.

8. A játék elősegíti a kreativitást

A gyerekek játék közben alakítják ki saját valóságukat. Nincs olyan, hogy „nem lehet” – a virágzó fantázia szinte mindent lehetővé tesz. A fantázia, a kreativitás és a játék egymás nélkül elképzelhetetlenek. A gyermekek játékcselekvései egyszerre összetettek és ötletesek. Ezeket folyamatosan újraalkotják. A játék során gyakran felmerülnek olyan problémák, amelyeket meg kell oldani. A megoldások keresése a játék lényeges részét képezi. Ez a felfedező jellegű tanulás a világ aktív, saját kezdeményezésű megismerése.

9. A játék leküzdíti a határokat

A játék nagy jelentőséggel bír a barátságok, valamint a kultúrákon és nyelveken átívelő kapcsolatok kialakításában. Az óvoda a társadalmi-kulturális sokszínűség megtestesülésének helyszíne. A találkozások és az együttlét kulcsa a játék. A gyerekek játék közben nőnek bele a kultúrájukba, és játék közben lépnek kapcsolatba egymással, hiszen a játékban minden gyerek ugyanazt a nyelvet beszéli. A gyermekek mások iránti nyitottsága és az új iránti érdeklődésük leküzdik a határokat, és lehetővé teszik új kapcsolati minták kialakulását.

10. A játék a gyermekek jogának része

A gyermekeknek joguk van a szabadidőhöz, a pihenéshez és a játékhoz. Ezt a játékhoz való jogot az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 31. cikke rögzíti. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kiemeli, hogy a gyermekek játékát önállóan kell gyakorolniuk, és azt a felnőtteknek kevésbé kell irányítaniuk. A gyermekgondozási intézmények feladata, hogy a gyermekek számára zavartalan játéklehetőséget biztosítsanak inspirálóan kialakított helyiségekben – beltéren és a szabadban egyaránt. A játékot elősegítő pedagógia lehetővé teszi a kislányok és kisfiúk számára, hogy kibontakoztassák játékos kompetenciájukat, és lehetővé teszi a szülők számára, hogy részesei legyenek annak, milyen jól fejlődnek gyermekeik a játék során.

Először a „kindergarten heute” 2017. októberi számában jelent meg, 18–19. o.