10 ok, amiért érdemes szabadon játszani

Miért olyan fontos a szabad játék a gyermekek fejlődéséhez?

A gyerekeknek játszaniuk kell – naponta több órát, olyan önállóan, zavartalanul, amennyire csak lehetséges, más gyerekekkel együtt, beltéren és szabadban egyaránt. Aki azt hiszi, hogy a játék haszontalan időtöltés, értelmetlen gyerekcucc vagy puszta trükk, téved. A játék a legsikeresebb oktatási és fejlesztési program, a tanulás legfőbb tudományága és a legjobb didaktika a világon! Itt megtudhatja, miért van ez így.

Franz Margit, a "Ma ismét csak játszott - és sokat tanult!" című könyv szerzője.

1. A játék az, amit a gyerekek születnek

Az ember "Homo sapiens" és "Homo ludens", azaz bölcs és játékos ember. A játék valószínűleg az ember egyik legrégebbi kulturális technikája. Az emberek sok más emlőssel osztoznak játékösztönükben. Mivel az evolúció hozta létre ezt a viselkedést, a játékvágy mélyen gyökerezik az emberekben. Egyetlen emberi gyermeket sem kell ösztönözni, motiválni vagy játékra kérni. Csak játszik – bárhol, bármikor.

1. A játék az, amit a gyerekek születnek

2. A játék alapvető gyermekszükséglet

Az evéshez, iváshoz, alváshoz, gondoskodáshoz, játékhoz hasonlóan alapvető emberi szükséglet. Maria Montessori progresszív pedagógus számára a játék a gyermek munkája. Amikor a gyerekek játszanak, komolyan veszik és a játékukra összpontosítanak. A játék a gyermek fő foglalkozása, ugyanakkor fejlődésének tükre. Az önálló játék számos módon segíti a gyermekek tanulási és fejlődési folyamatait.

2. A játék alapvető gyermekszükséglet

3. A játék szórakozás és öröm

Egyetlen gyermek sem játszik azzal a szándékkal, hogy valami értelmeset tanuljon. A gyerekek szenvedélyesen játszanak, mert élvezik. Élvezik az önrendelkezési tevékenységüket és az önhatékonyságot, amelyet a folyamat során tapasztalnak. A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és a kíváncsiság a világ legjobb didaktikája. Fáradhatatlanul próbálnak ki új dolgokat, és így értékes élettapasztalatokat szereznek. A játékon keresztüli tanulás kellemes, holisztikus tanulás, mert minden érzék részt vesz benne – még az úgynevezett ostobaság is.

3. A játék szórakozás és öröm

4. A játék edzi a testet

Az aktív játék alapvető funkciója a fiatal test edzése. Az izmok, inak és ízületek erősödnek. A mozgásszekvenciákat kipróbálják, koordinálják és gyakorolják. Ily módon az egyre összetettebb intézkedések sikeresek. A mozgás öröme az egészséges fejlődés motorjává válik, így a testtudatosság, tudatosság, kontroll, mozgásbiztonság, állóképesség és teljesítmény fejlődhet. A fizikai erőfeszítés és az érzelmi részvétel kihívást jelent az egész személyiség számára. Mindez elősegíti a teljes személyiségfejlődést. A kaland- és játszóágyak szintén fontos szerepet játszhatnak ebben. Különösen azért, mert a "képzés" naponta és véletlenül történik.

4. A játék edzi a testet

5. A játék és a tanulás álompár

Ami elsőre ellentmondásnak tűnik, az egy álompár, mert a játék a lehető legjobb támogatás a gyermekek számára. Ez a gyermekkori tanulás elemi formája. A gyerekek játékon keresztül értik meg a világot. A játék- és gyermekkori kutatók feltételezik, hogy a gyermeknek legalább 15 000 órát önállóan kell játszania, mire elkezdi az iskolát. Ez körülbelül napi hét óra.

5. A játék és a tanulás álompár

6. A játék csökkenti a stresszt

Amikor nézzük, ahogy a gyerekek játszanak, újra és újra megtapasztalhatjuk, hogy játékos módon dolgozzák fel a benyomásokat. Gyönyörű, örömteli, de szomorú, ijesztő élmények is színre kerülnek szerepjátékokban. Amit a gyermek játszik, annak jelentése és jelentősége van saját maga számára. Kevésbé egy konkrét cél vagy eredmény eléréséről van szó. Sokkal fontosabb a játék folyamata és azok a tapasztalatok, amelyeket magukkal és más gyermekekkel szerezhetnek játék közben.

6. A játék csökkenti a stresszt

7. A játék társadalmi tanulás

A vegyes életkorú és nemi vegyes játszócsoport optimális fejlődési keretet kínál a szociális tanuláshoz. Mert amikor a gyerekek együtt játszanak, fontos, hogy különböző játékötleteket valósítsanak meg. E célból megállapodásokat kell kötni, szabályokban kell megállapodni, a konfliktusokat meg kell oldani és a lehetséges megoldásokról tárgyalni kell. Az ember saját igényeit vissza kell venni egy játékötlet és játékcsoport javára, hogy egyáltalán kialakulhasson egy közös játék. A gyerekek törekednek a társadalmi kapcsolatokra. Egy játszócsoporthoz akarnak tartozni, és így új viselkedést és stratégiákat akarnak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tartozzanak valahová. A játék megnyitja az utat önmagunkhoz, de az "én"-től a "te"-n át a "mi"-ig is.

7. A játék társadalmi tanulás

8. A játék elősegíti a kreativitást

A gyerekek a játékon keresztül teremtik meg saját valóságukat. Nincs olyan, hogy ne lehetne – a virágzó képzelet szinte bármit lehetővé tesz. A képzelet, a kreativitás és a játék elképzelhetetlen egymás nélkül. A gyermekek játékai egyszerre összetettek és fantáziadúsak. Folyamatosan együtt építik őket. A játékban gyakran problémák merülnek fel, amelyeket meg kell oldani. A megoldások keresése a játék elengedhetetlen része. Ez a feltáró tanulás a világ aktív kisajátítása a saját nevében.

8. A játék elősegíti a kreativitást

9. A játék legyőzi a határokat

A játék nagy jelentőséggel bír a barátságok, valamint a kultúrák és nyelvek közötti kapcsolatok szempontjából. A napközi a szociokulturális sokszínűség helye. A találkozás és az összetartozás kulcsa a játék. A játékon keresztül a gyerekek belenőnek a kultúrájukba, és a játékon keresztül kapcsolatba lépnek egymással, mert a játékban minden gyermek ugyanazt a nyelvet beszéli. A gyermeki nyitottság más dolgok iránt és az új dolgok iránti érdeklődés legyőzi a határokat, és lehetővé teszi új kapcsolati minták kialakulását.

9. A játék legyőzi a határokat

10. A játék a gyermek joga

A gyermekeknek joguk van a szabadidőhöz, a kikapcsolódáshoz és a játékhoz. Ezt a játékhoz való jogot a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 31. cikke rögzíti. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a gyermekek játékát önállóan kell gyakorolni, és a felnőttnek kevésbé kell ellenőriznie. A napközi otthonok feladata, hogy a gyerekek zavartalanul játszhassanak a stimulálóan kialakított helyiségekben – beltéren és kültéren egyaránt. A játékot népszerűsítő pedagógia lehetővé teszi a lányok és fiúk számára, hogy fejlesszék játékkészségeiket, és lehetővé teszi a szülők számára, hogy részt vegyenek abban, hogy gyermekeik milyen jól fejlődnek a játékon keresztül.

Első megjelenés: Óvoda Heute 10/2017, pp. 18-19

10. A játék a gyermek joga

Csak ma játszották újra

Heute wieder nur gespielt

Franz Margit technikailag megalapozott és ugyanakkor gyakorlatorientált kézikönyve, a "Ma ismét csak játszott - és sokat tanult!" a gyermekjáték fontosságát tárja fel. Támogatja a pedagógusokat abban, hogy meggyőzően mutassák be a "játékpárti pedagógia" hatalmas oktatási előnyeit a szülőknek és a nyilvánosságnak.

Könyv vásárlása

A szerzőről

Margit Franz

Franz Margit pedagógus, végzős szociálpedagógus, diplomás pedagógus. Egy napközi igazgatója, a Darmstadti Alkalmazott Tudományok Egyetemének kutatási asszisztense és pedagógiai tanácsadó volt. Ma független szaktanácsadóként, a "PRAXIS KITA" szerzőjeként és kiadójaként dolgozik.

A szerző honlapja

×